Tóth András

színész

1992-ben születtem Budapesten egy kilenc gyermekes család legidősebbjeként. Édesapám görög-katolikus pap, édesanyám sokáig főállású anya, később mentálhigiénés szakember. Gyerekkoromban apám számos helyen teljesített szolgálatot, így sokat költöztünk: Budapest, Bakonygyirót, Máriapócs, újra Budapest, Rakacaszend, Jánkmajtis, Győr. Sokféle iskolába jártam, végül a Czuczor Gergely Győri Bencés Gimnáziumban érettségiztem, ami után rögtön felvettek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre Marton László, Hegedűs D Géza és Forgács Péter osztályába. A gyakorlati éveimet Miskolcon töltöttem, 2017-ben pedig a Vígszínházhoz szerződtem, ahol jelenleg 11 futó előadásom van, egyebek között a Pál utcai fiúk, a Padlás, a Szentivánéji álom, a Kinek az ég alatt már senkije sincsen és a Kelet-Nyugati pályaudvar. Lelkes színházcsináló vagyok.

Mint említettem, nagyon sokféle intézménybe jártam, így alkalmam volt megtapasztalni az oktatási rendszer szélsőségeit. Jártam 4 fős borsodi iskolába és 25 fős csak fiú osztályba is. Sok helyre kellett újként beilleszkednem, és ebben a nyílt kommunikáció és az őszinteség sokszor segítségemre volt. Akadtak azonban nehezebb helyzetek, ahol ez nem volt elég; így meg kellett tanulnom azt, hogy a különböző emberekhez hogyan kell közeledni, hogyan kell velük kommunikálni.

Nagy álmom teljesült azzal, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy tanítsak. Mégis sokkal inkább a közös tanulásban hiszek. A közös gondolkodásban, abban, hogy őszinték és érthetőek legyünk. Azt gondolom, hogy a saját hibáink legalább olyan jó eszközök a tanulásban, mint az erényeink és a tehetségünk. A színház és a színház csinálás pedig tökéletes eszköz ahhoz, hogy ezeket a hibákat és erényeket megtaláljuk.

Toth_Andras_1479_vendegeloado