BESZÉD, ELŐADÓKÉSZSÉG

A szóbeli kommunikáció fontos része az életünknek, hiszen interakcióink túlnyomó többsége szóban történik. Mégis, kevesen beszélnek igazán jól. Sokan unalmasak. Egyesek mondanivalója követhetetlen. Mások helytelenül és silány módon fogalmaznak. Megint mások nem veszik figyelembe mondanivalójuk közönségét. Pedig egyértelmű tény, hogy a jól beszélő emberek minden élethelyzetben és szinte minden szakmában jobban boldogulnak, összességében sikeresebbek. Ennek oka nemcsak az, hogy a jól beszélő emberek üzeneteiket pontosabban és eredményesebben képesek átadni, de magabiztosabbak is. Sokszor nem egyszerűen maga a tudás jelenti ugyanis a sikert, hanem az, ahogyan a tudást képesek vagyunk  megfelelően kommunikálni, prezentálni, átadni.

Kurzusaink során diákjainkat igyekszünk rávezetni arra, hogyan lehet jól beszélni. Átvesszük a különböző helyzetekben alkalmazható beszéd műfajait. Emellett arra is figyelmet fordítunk, hogyan lehet úgy előadni, hogy a hallgatóság képes legyen követni és élvezettel hallgatni gondolatmenetünket, hogyan építsük fel mondandónkat, hogy annak tartalma és stílusa összhangban álljon a feladattal, a céllal és a közönséggel. Diákjainknak megtanítjuk, hogy miként lehet jól felkészülni egy előadásra és mire figyeljenek oda annak előkészítése során. Prezentációs technikákat tanítunk számukra és kitérünk arra is, hogyan lehet jól előadni, az időt és a teret megfelelően kihasználni, a közönséggel megfelelő kapcsolatot kialakítani, a különböző multimédiás eszközöket hatékonyan alkalmazni az előadás során, illetve jól kezelni a nem várt helyzeteket.

ÉRVELÉS

Nagyon sok beszélgetés során megalapozatlan vélemények, át nem gondolt előítéletek, végkövetkeztetések hangoznak el, és elmaradnak a hozzá vezető állítások. A tartalmas, előremutató, értelmes diskurzus nemcsak inspiráló élmény, de konstruktív emberi kapcsolatokhoz vezet, jobb érvényesülést biztosít számunkra, illetve a meggyőzésnek is ez az alapja. A diákoknak megtanítjuk a helyes érvelés építőkockáit és felépítését, a lehetséges érvek értékelését, sőt, a gyakran elkövetett érvelési hibák elkerülését is.

MEGGYŐZÉS

A logikai érvelés lehet igaz, azonban nem mindig meggyőző. Természetesen a jó érvek biztosítják a meggyőzés alapját, de ez önmagában sokszor nem elég. Óráinkon rámutatunk arra, hogyan lehet hitelességre törekedni, az értelemre vagy az érzelmekre hatni. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy diákjaink észrevegyék és megfelelően értékelni tudják azokat a helyzeteket, amikor őket próbálják meggyőzni vagy esetleg manipulálni.

HELYES INTERNETHASZNÁLAT

Célunk, hogy a diákok képesek legyenek integrálni és értékelni a különböző médiumokból és más forrásokból kapott vagy megszerzett információkat. Emellett rávezetjük őket arra, hogy a különböző impulzusok – képek, hangok, multimédiás tartalmak – hogyan befolyásolják a figyelmünket vagy értékítéleteinket. Abban is segítséget nyújtunk nekik, hogy miként lehet jól kommunikálni a digitális térben és az internethasználat hogyan hat az emberi kapcsolatokra. Beszélgetünk velük arról, hogy miként alakítsák ki az otthoni digitális házirendet, hogyan kezeljék az online bántalmazást vagy éppen mi az a fakenews vagy filter bubble.

JÓ DÖNTÉSEK

Észre sem vesszük, hogy döntések sokaságát hozzuk meg naponta. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk választásaink mozgatórugóival. Mik befolyásolják döntéseinket? Létezik-e intuíció, és ha igen, akkor mi az? Mi az a racionális döntés, és a valóságban létezik-e ilyen? Óráinkon ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén ismerkedünk meg a döntéshozatali mechanizmus alapjaival, áttekintjük a racionális döntéshozatal folyamatát, illetve megvizsgáljuk, hogy milyen irracionális tényezők befolyásolnak bennünket. Segítséget kívánunk nyújtani abban, hogy diákjaink megtanulják, hogyan tudnak hatékony és megalapozott döntéseket hozni, mivel a döntéshozatallal kapcsolatosan elsajátított tudás egy sikeresebb élet záloga is egyben.

ÉRTŐ FIGYELEM

Kommunikációval töltött időnk 60%-ában másokat hallgatunk. Ezért nem mellékes, hogy mennyire és hogyan figyelünk. Céljainkat is könnyebben elérjük, ha valóban megértjük a másik mondanivalóját, észrevesszük mások erősségeit vagy gyengeségeit, képesek vagyunk a jó érvelést is kritikusan hallgatni és tudatosan fogadjuk be a bennünket érő ingereket. A közhiedelemmel ellentétben a hatékony figyelem aktív tevékenység. Diákjainknak igyekszünk megtanítani, miként lehet ezt jól csinálni. Az értő figyelem képességének elsajátítása során diákjaink megismerkednek az alapvető metakommunikációs jelek felismerésével, a nonverbális jelzések helyes használatával.

ASSZERTIVITÁS

Célunk, hogy diákjaink hatékonyan tudjanak beszélgetni, együttműködni másokkal, sikeresen építsenek kapcsolatokat a legkülönfélébb személyekkel, társadalmi csoportokkal. Egymás gondolataira építve alakítsák ki, fogalmazzák meg és érthetően, meggyőzően adják elő gondolataikat, elképzeléseiket. Megtanítjuk nekik, hogy mit jelent és mit igényel a konstruktív együttműködés, melyek a feltételei és hasznai egy építő jellegű beszélgetésnek. A világot egybefonó technológiai környezetünkben a korábbiaknál is sokkal nagyobb szükség van a megértés – együttműködés – érdekérvényesítés együttes használatára.

HELYES KÖZLÉSFORMÁK

Kommunikációs tevékenységünk nagy része verbális úton zajlik (előadás, tárgyalás, vita, podcast, video, FaceTime, skype, webimar, stb.). Ehhez nem elég a megfelelő tartalom. A jó kommunikációhoz megfelelő arckifejezés, jól megformált szavak, jól követhető beszédtempó és még sok egyéb kell. Kurzusaink megpróbáljuk felhívni diákjaink figyelmét ezek fontosságára.

VITA ÉS VITAKULTÚRA

A vitának többféle típusa létezik. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk vitatkozni, fontos, hogy ismerjük ezek ismérveit, ’játékszabályait’, ’átjárhatóságukat’. A vita típusainak áttekintése során konkrét, a diákok életében is előforduló élethelyzeteket elemzünk, gyakorlunk és tekintjük át a lehetséges vitastratégiákat, valamint azok következményeit.